Táblák
M3-s mellett látható érdekes tábla: a szokásos kapaszkodótábla, bal sáv min 100, középző min 70, ugyanaz a táblatartón másik tábla: sebesség max 60. Na, mit csináljon ilyenkor az ember?
M3-s mellett látható érdekes tábla: a szokásos kapaszkodótábla, bal sáv min 100, középző min 70, ugyanaz a táblatartón másik tábla: sebesség max 60. Na, mit csináljon ilyenkor az ember?
Nem írtam Portugáliáról még. Pedig egy szóval össze lehetne foglalni, milyen is ott: Izé. Hol mosolygó, hol vigyorgó, színes, hosszú, sárga és csörög, kék és hatalmas, párás, de egyszerűen csak izé.
Mikor a kocsinál alig nagyobb villamosra felszáll a lány, a fiú biciklijén ágaskodva csókot ad neki, aztán két megállón át üldözi a villamost, hogy adhasson még egy csókot; amikor az utcán a fal mellett sorakoznak a cipőpucolók; amikor a szieszta a hideg ellenére minden nap bekövetkezik; amikor becsiccsentett boroslady invitál többek között kóser borokra - az Portugália. Nem lehet visszaadni azt az érzést, mennyire úgy érzi az ember, hogy hiba, hogy nem ott született.
Jól megszokott repülőszolgáltatónktól sajnos meg kellett válnunk, mert elvileg nem jól csinált valamit…
ami szomorúsággal tölt el, mert a w-től (hívjuk ilyen egyszerűen) a hölgyike szerintem mindent a lehető legjobban oldott meg, pedig nem könnyű probléma elé állítottuk, anno Amerikába párommal együtt mentem, de nem vele jöttem vissza, viszont a kollégámmal, akivel meg nem együtt mentem - és teljesen jól lemanagelte ezt, még úgy is, hogy a dolog szinte csak az utolsó pillanatban lett végleges. Szóval nem értem.
Az új cég (hívjuk p-nek) viszont szerintem alulmúlta magát, mivel ráírták két helyre is a jegyre, hogy Terminal 2B, ami nekem kissé gyanus volt, így rá is kérdeztettem, és akkor is azt mondták, hogy 2B, persze mikor kimentem, 2A volt. Az, hogy a hölgyike esküdözött, hogy a 30-s kapunál van a beszállás, és nem érdekli, hogy mi van a feje felett lévő táblára írva, és a valóság meg egy harmadik kapu volt, már ‘csak’ a repülőgéptársaság hibája.
Ezektől eltekintve, meg hogy az a félfognyi szendvics, amit ők ‘Dinner’-nak hívnak, még félfogra se elég (ez is elgondolkoztató, visszafele egy később menő géppel megyek, mint ide jöttem, és azon meg ‘Lunch’ lesz, biztos más E-ízesítésü lesz a szendvics), legalább az út egészen jól telt.
Ha eddig nem utáltam volna a biciklistákat…
2.5 óra várakozás a hegyalja úton. biciklisek sux.
Staying alive! Még élek, és míg élek, remélek.
Las Vegas, Grand Canyon, Santa Barbara, stb. Remélem lesz majd helyem feltölteni az 5 Gb képet. Van valakinél ennyi szabad hely?
Ma kezdődik a rámférő pihi. Nem lesz túl hosszú. Következő bejegyzés várható ideje: Szeptember 20 körül. Kívánjatok jó utat, pls
Hallom a véleményt (miért nem kommentben, ki tudja), hogy furcsa irányba csúszik el a blog. Ez talán az időhiánynak köszönhető, mivel az életem éppen gyökereseket fordul: programozóból először szoftverfejlesztő, aztán lassan informatikus családapa leszek. És emellett sajnos sok minden nem fér bele az időmbe. Pl a részletes blogírás.
Pedig oly sokat írnék pl Salzburgról, az ottani várról, az utazásról az érintetlen Duna völgyben, Melk gyönyörű apátsága mellett… stb.
Hát, mit mondjak. Rendesen jár. Most már mindennap van egy jó kis eső. Kezd a trópusokra hasonlítani. Csak ott napközben van egy időszak, amikor jó az idő. Pl eső végétől eső kezdetéig. De itt akkor sem. Pedig már 6 hete nyár van, vagy mi a szösz.
Get free blog up and running in minutes with Blogsome | Theme designs available here