Sűrű
Szóval ’szokás szerint’ kicsit besűrűsödött az életem, a maradék hármat majd valamikor megírom, de itt van azok, akiket ‘megcélzok’:
Szóval ’szokás szerint’ kicsit besűrűsödött az életem, a maradék hármat majd valamikor megírom, de itt van azok, akiket ‘megcélzok’:
Az elsőhöz még annyit hozzáfűzük, hogy a váltás egyik (nem titkolt) oka az, hogy még a kezdő informatikus is, nemhogy a tapasztalattal rendelkező, sokkal többet keres, mint a végzett orvos… és az előremenetel is, meg a hasonlók is könnyebb, jobb, váltani is helyek között, stb.
Szóval a második dolog az, hogy fiatalabb koromban kb 7 évig versenyszerűen műkorcsolyáztam, és elég jó is voltam benne, azt mondták, hogy van tehetségem hozzá… szinte az összes duplát meg tudtam hibátlanul ugrani, és volt olyan tripla is, ami ment. Azt hiszem, még mindíg tudom a kűrjeimet, nagyjából
Mikor abbahagytam (szüleim szerint a sportban nem volt jővő, meg a tanulás rovására is ment), a mozgás hiányzott, így nem sokkal rá már a Talentumban balettoztam(!), később népitáncoltam is, kb 5 évig. Utóbbival is fesztiválokra, zárt és nyíltkörű előadásokra jártunk, stb.
Még ma is összeszorul a szívem, ha műkorisokat látok, az néha nagyon hiányzik, az elmúlt 2-3 szezonban csak 2-3x voltam kinnt a jégen, és az elég kevés ahhoz képest, hogy valamikor naponta 2x…
Giant meghívott ebbe a blogos játékba, röviden összefoglalva: 5 személyes dolgot meg kell osztani magunkról, amit a blogolvasók nem tudnak rólunk, majd 5 másik embert meghívni a játékba.
Szóval rólam az első ilyen dolog: egészen 21-22 éves koromig orvos-biológus akartam lenni, az informatikát csak hobbinak meg első diplomának tekintettem, aztán valami miatt mégis maradtam itt. Ennek olyan előzményei vannak, hogy osztályfőnőköm összetépte a jelentkezési lapomat, mikor rájött, hogy nem matematika-informatika irányban szeretnék továbbtanulni, és közölte, hogy mivel neki is alá kell írnia azt, addig nem fogja míg olyan tárgyú nem lesz a jelentkezés… Az érdeklődésem továbbra is megvan/megvolt a téma íránt, életem hölgyei közül 4 is ilyen pályán van/ilyen pályán tanult (1 állatorvos, 1 gyermekorvos, 1 kutató biológus, 1 vegyész), baráti körömben is elég sok orvos/biológus/vegyész van; bár valami bennem is változhatott, hiszen életem párja és gyermekeim anyja végül a gyökeres ellentétek egyike, egy jogász-közgazdász hölgy lett.
Örömmel tudatom minden olvasómmal, hogy ma (izé, szóval szombaton) dél körül Smulovics Ádám és Smulovics Tamás a világra jött!
Petra jótanácsai mellé még egy: ne próbáljátok kinyitni a babakocsit, miközben fogjátok valahol, kb. 100% az esélye annak, hogy ujjaitok két hangosan összecsapódó éles fémdarab közé kerüljenek. Ezen okok miatt két napja van beragasztózva a bal kezem, de már szinte gyógyult.
Elég sok minden apró előrelépés van mostanában ebben a gyerekügyben, de tényleg. Az elmúlt 2-3 hónapban minden este/hétvégén valami kicsi/nagy/közepes haladás van a dologban (és így nem sok pihenés, már át tudom érezni azt, amikor az ember pihenni jár a munkahelyére
). Az egyik legfontosabb: megvan végre a gyerekszoba bútora
Ennek is van persze árnyoldala, ahogyan eredetileg elképzeltük, úgy egyszerűen nem férnek be a szobába. Még az is felmerült, hogy felcseréljük a hálót a gyerekszobára… De ma este átjön édesapám, és együtt addig fogjuk tologatni a bútorokat, míg nem jutunk dülőre
Nem csak a gyerekekről van szó, az inkább apró történések.
Elég furcsa rémálmom volt mára virradóan: azt álmodtam, hogy email attachment vagyok, és akkor jön a POP3 meg az IMAP4 agent, és menekülök a spam filter elöl, meg összecsapok a vírusírtóval, stb. Pedig mostanában nem is láttam a Tron-t, de lehet, hogy itt az ideje újra megnézni
Eredendően legritkábban minden kedden akartam ide írni. Aztán írtam ennél sokkal gyakrabban, meg mégsokkal ritkábban is. Voltunk babákat nézegetni UHn, 1.2 kg/db, csokolom a kezét, maradhat? Szerintem nagyon édik, ahogyan nyomkodják kifele a fejüket meg az apró kis lábaikat. Éppen meg vagyunk csúúúnyán fázva, de már kifele lábalunk. Mint az anyósom szokta mondani, ha kezeli az ember a megfázást, akkor 7 nap alatt gyógyul meg. Ha nem, akkor bizony kell rá egy teljes hét. Szóval most így kellett rá vagy kettő is, de mostanra a gyógyulás útján vagyunk, de tényleg, becsszó! A lakás jó lassan halad, egyre kevesebb a zárt doboz, bár pl a szépirodalom és a törékeny dolgok egy részét ki sem mertük nyitni. A gyárban Dolgozói Elégedettség-mérés, magyarul mennyire bomlik a csapat felmérés folyik éppen, kiváncsi vagyok az eredményeire, tavaly több meglepit okozott az értékelés nekem. Mostanában rászoktam a sütievésre, nagyon finomnak bizonyul a mákos süti és a bolti somlói, ha nem állok le velük, versenyre fogok kellni párommal méretben. Szóval most ennyi. Folyt. köv., ha eszembe jut még valami.
Get free blog up and running in minutes with Blogsome | Theme designs available here